Kezünkbe akadt egy érdekes kiadvány.

                       Tanuljunk belőle!

Írta és szerkesztette: Dr. Nagy Sándor

Fotó: Dankó Pál, Miklós Katalin

Lektorálta: Dr. Szabó Miklós, Péter Zsigmond

Korrektúra: Dryppeyné Bacsa Edina

Tördelés: Szitás Anett

A fényképeken szereplő személyek az MVGYOSZ tagjai és munkatársai.

Kiadja: A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

Felelős kiadó: dr. Szőke László

Nyomda: Hajdú 2000 Kft. - Kentaur Nyomda

                                 Minden jog fenntartva.

A kiadvány az Európai Únió átmeneti támogatási programjának "A civil szervezetek és az anti-driszkriminációs törvény végrehajtása" pályázatának támogatásával, valamint a Magyar Köztársaság  Szociális és Munkaügyi Minisztériuma társfinanszírozásával jelenik meg.

                                         Bevezető

Jelen tájékoztató kiadásával segíteni akarunk Önnek, hogy nyíltan és szégyenkezés nélkül közeledjen hozzánk vakokhoz, aliglátókhoz, és ha szükséges, megfelelően tudjon segítséget nyújtani.

Azoknak, akik segíteni szeretnének nekünk, felvázolunk néhány helyzetet mellyel nap, mint nap találkozunk, amikor személyesen segítenek nekünk.

Tanácsokat adunk Önnek, hogy biztonságosan és kellemesen érezze magát a társaságunkban, és hogy mi is így érezhessük magunkat.

 

Magától értetődő, hogy egyedül is jól elboldogulunk, ha önállóan megyünk dolgozni, sportolni vagy a barátainkhoz.

Olykor azonban tényleg szükségünk van segítségre, és boldogok vagyunk, ha mások is tudják, hogyan tegyék ezt meg. Mi csak másként látjuk a világot.

                                     A másság elfogadása

Mások vagyunk, mert alig, vagy egyáltalán nem látunk. Ezt nekünk és a környezetünknek is nehéz feldolgoznia. Emiatt kényszerpályán éljük életünket, mert folyamatosan bizonyítanunk kell azt, hogy megálljuk a helyünket a tanulásban, a munkavégzés során. Tudunk önállóan közlekedni, képesek vagyunk ellátni magunkat. Állapotunkból fakadó nehézségeinket, hátrányos helyzetünket, többé-kevésbé megtanultuk elfogadni. Nap mint nap adódhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor segítségre van szükségünk. Ennek megadására segítőinknek fel kell készülni, azt tudatosan tudni kell vállalni. Ha a másságunkat elfogadják, akkor ez sikerülni is fog.

                                           Segíthetek?

Most elérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez: Vajon kell segítenem, vagy somfordáljak egy kicsit arrébb, mert nem tudom, hogy kell-e, és hogyan? Ez egy dilemma. Ezt mi is belátjuk.

A megoldás nagyon egyszerű: Ha úgy érzi, hogy itt segítségre lehet szükség, kérdezze meg! Soha ne tétovázzon felajánlani segítségét! De ne legyen csalódott, ha nem fogadjuk el minden esetben, ugyanis olykor egyedül is egyszerűen elbodogulunk.

                                      A fehér bot használata

Mi vakok és aliglátók két okból használunk fehérbotot. Egyrészt jelezni kívánjuk, hogy nem látunk, másrészt hasznos eszköz a biztonságos közlekedés elősegítésében. Utunk során eljuthatunk olyan buszmegállóba, vagy útkereszteződésbe, ahol nem vagyunk ismerősek. Ilyenkor jól jöhet a segítség, ami bizony néha elmarad. Tehát indokolt tőlünk megkérdezni, hogy hányas buszra várunk, vagy van-e szükségünk segítségre az átkeléshez.

Nagyon fontos: a segítség felajánlásakor érintse meg karunkat! Ezzel hozza tudomásunkra, hogy hozzánk szól.

                                            Beszélgetés

Hozzánk szóljon közvetlenül, ne a kísérönkhöz! Ő csak a tájékozódás-ban, nem pedig a gondolkodásban segít nekünk.

A tény, hogy vakok vagy látássérültek vagyunk, nem jelenti egyúttal azt is, hogy rosszul hallunk. Tehát nyugodtan beszélhet velünk "normál" hagerőn. NAGYON FONTOS! Kérem, mutatkozzon be, hogy tudjuk, ki Ön!

---

 

                                                  Biztonság

Segítőnk, vagy társunk jelenlétének érzékelése biztonságot jelent számunkra. Amikor rövid időre meg kell szakítania a kísérésünket, ha el kell hagynia az asztalt vagy a helyiséget, akkor mondja meg! Az is nagy segítség, ha közli, mikorra várható vissza. Kérem, hívja fel magára akkor is a figyelmet, amikor amikor visszaérkezett! Biztosan ismeri azt a kellemetlen szituációt, hogy beszél valakivel, és egyszer csak észreveszi, hogy az illető már régen nincs ott. Ez nagyon kínos nekünk is.

                                     Nincsenek tabu témák

Tudjuk, hogy sokan vannak, akik félnek a jelenlétünkben csak ki is ejteni azt a szót, hogy "LÁTNI" vagy hasonló szavakat. Ez teljesen szükségte- len. Ne szégyellje a dolgokat úgy megnevezni, ahogy azt egyébbként is tenné! Nyugodtan elmesélheti, mit látott tegnap a televízióban. Ugyanez érvényes természetesen a "VAK" szóra is. E szó ugyanúgy a mi szókin- csünkhöz is hozzátartozik, mint az Önéhez.

NAGYON FONTOS! Nyugodtan mondhatja búcsúzáskor: VISZONTLÁTÁS- RA!

                                             Környezet

Kezdődhet a tájékoztatásunk azzal, hogy: "NÉZD CSAK", de ehez a kifejezéshez nekünk feltétlenül magyarázatra van szükségünk. Írja le nekünk, mi az körülöttünk, amiről tudnunk kell, hogy mi magunk alkot-hassunk képet a környezetünkről. Mindenesetre nem fontos mindig és minden egyes részletet leírni, csak a szokatlan vagy új dolgokra kell felhívni a figyelmünket, amelyek akadályozzák, vagy megkönnyítik tájékozódásunkat. Például egy oszlop a járda közepén, kőkerítés a járda mentén, új üzlet, stb.

 

Kérjük ne taszigáljon és ne húzzon minket. Amikor például egy üres helyet akar nekünk felkínálni, elegendő ha kezünket a szék háttámlájára helyezi, és informál minket arról, hogy itt a helyünk.

 

                      Hely a tömegközlekedési eszközökön

Nem érzékeljük minden esetben, hogy van-e szabad ülőhely, vagy hogy azt egy utastársunk felállásával át szeretné adni. Ezt közölni kell velünk és oda is kell vezetni minket a székhez.

NAGYON FONTOS! Ne haragudjon, ha nem kívánunk minden esetben élni a helyfoglalás lehetőségével.

 

                Fel- és leszállás a tömegközlekedési eszközökön

Vezessen a jármű ajtajához! Engedje, hogy fehérbotunkkal tájékozód-junk. Felszálláskor tegye a kezünket a kapaszkodóra, vagy engedje, hogy a karját megfogva követhessük. Leszálláskor szintén Ön halad e- löl, de ekkor már nem kapaszkodunk a karjába, mert magával rántana minket.

NAGYON FONTOS! Soha ne segítsen úgy, hogy a hónunk alá nyúlva fel- és leemel a járműről. Ez kényelmetlen és balesetveszélyes.

 

                                                  Vezetés

Helyesen vezetni minket igen egyszerű. Kínálja fel a karját, és mi belekapaszkodunk, de sosem fordítva, ez fontos! Ezután csak haladjon mellettünk, vagy kissé rézsút előttünk normál tempóban.

Ekkor kölcsönös figyelemmel kell lennünk egymás iránt. Átvesszük léptei ritmusát. Figyeljük mozdulatait, és érzékeljük, ha jobbra, vagy balra tart, illetve ha le-, vagy fellép. A le-, és fellépések, illetve lépcsők közeledtét lépteinek lassításával jelezze!

Ajtókon vagy szűk helyeken menjen előre, s mi követjük. NAGYON FONTOS! Ne toljon maga előtt minket!

 

 Amikor utunk során lépcsőhöz, vagy mozgólépcsőhöz érünk, legyen szíves kérdezze meg, hogy melyiket választjuk, melyik egyszerűbb számunkra. Mindenkinek más igényei, szokásai vannak. Ne felejtsen el minket időben tájékoztatni a mozgólépcső kezdetéről és a végéről sem! Ez természetesen a lépcsőfokokra is érvényes, kérjük időben szóljon! Elsősorban az első és az utolsó lépcsőfokról való tájékoztatás fontos, valamint, hogy lefele vagy felfele vezet-e a lépcső. A korlátok sok segítséget nyújtanak nekünk, ezért kérjük tájékoztasson arról, ha azok használata lehetséges.

                                                  Üzletben

Mi is szoktunk boltba, áruházba járni. Az üzletbe érve segítségre szorulunk. A bő áruválasztékból úgy tudunk választani, ha segítő kíséretében bejárjuk a boltot. Szemléletesen mutassa be az árukészle-tet, hogy mi is tudjunk választani.

 

                                        Vakvezetőkutya

Nagyon komoly támasz a közlekedésben a vakvezetőkutya, segítségé- vel kitűnően tudunk közlekedni. Az Ön közreműködésére azonban ilyenkor is szükségünk lehet. Lámpás kereszteződésben mondja meg a lámpa színét, a kutya színlátása ugyanis nem bizonyított. A tömegköz- lekedési eszközök megállóiban mondja meg az érkező jármű számát! Amikor az úton segít átkelni, mindig a kutyával ellenkező oldalon közre- működjön ebben! Autóbuszon - amelyre az első ajtón szállunk fel - a vezetőfülke mögötti helyet adja át nekünk, mert a kutya erre van megtanítva! Leszálláskor a jobb karunkat fogva segítsen!

NAGYON FONTOS! Munka közben a kutyát ne simogassa, figyelmét ne vonja el! Idegeneknek etetni nem szabad!

                 Mi a vakvezetőkutya munkájának lényege?

Alapvető feladata a kutyának tudni azt, hogy méretei megnövekedtek, kiegészültek a mellette haladó ember méreteivel, így csak olyan helye- ken, nyílásokon, átjárókon mehet át, ahol mindketten ütközés nélkül el- férnek.

                           Mire képes még a vakvezetőkutya

Megtanulja a kutya azt is, hogyan vezessen minket nagyforgalmú uta- kon, felbontott járdájú utcákon, parkoló gépkocsik között, építkezések állványai alatt, gyalogátkelőhelyeken, hidakon, aluljárókban és felüljárókon. Járműveken hogyan viselkedjék, a fel- és leszállásnál, hely-keresésnél hogyan segítsen.

Kérjük, hogy a fehérbotot tartó kezünket legyenek szívesek szabadon hagyni! A fehérbotot vezetés közben is használjuk.

 

                                 Utazás személygépkocsival

A személygépkocsiba történő beszállás balesetet okozhat nekünk. Rossz irányvétellel beverhetjük a fejünket az autó ajtajának élébe, vagy a karosszériájába. Ennek elkerülése érdekében kérjük, hogy beszállás előtt helyezze kezünket a nyitott ajtó felső peremére. Ezzel lehetővé te- szi, hogy meghatározzuk helyzetünket a gépkocsihoz képest, így a be- szállást már biztonságosan eltudjuk végezni.

Komoly veszélyforrás ránk nézve egy nyitva felejtett ajtó. Előre tartott kezünkkel, fehérbotunkkal nehezen észleljük az ajtó keskeny szélét. Emiatt súlyos sérülést szerezhetünk.

NAGYON FONTOS! Az ajtók vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva le-gyenek.

 

                                                Aláírás

Aki születésétől fogva vak, illetve gyermekkorában veszítette el látását, megtanulja nevének leírását. Aki pedig felnőtt korában vakult meg, nem felejt el írni. Tehát mi is tudunk aláírni, csak nem látjuk annak helyét. Ennek megtétele érdekében először meg kell mutatni nekünk az aláíran- dó irat méretét, majd azt a helyet, ahová az aláírást meg kell tennünk. A hely és annak mérete ismeretében sorvezetővel, vagy anélkül, mi is el- végezhetjük az aláírást.

                                              Étkezés

Mi is étkezünk önállóan. Vannak azonban olyan helyzetek (vendégség, étterem, stb.), amikor mások tálalják fel részünkre az ételt. Ilyenkor nem tudjuk, hogy mi van a tányéron, és hogy az annak melyik részén találha-tó. Ennek a problémának a megoldására alkalmazzuk az óra szerinti tá-jolást.

 

 

                                    Segítség vezényszavakkal

Gyakran a látó ember nem közvetlenül segít, hanem "távírányítással" mögöttünk haladva, anélkül, hogy fogna vagy vezetne minket. A kritikus pillanatban gyorsan megszólal, például így: VIGYÁZZON! JOBBRA! BALRA! stb. E jószándékú, de szakszerűtlen segítség többet árt, mint használ. Tudniuk kell, hogy a vak embert zavarja, ha valaki folyamatosan követi őt, függetlenül attól, hogy segíteni akarna. A segítő szándékú vezény- szavak megosztják figyelmüket, ez stressz helyzetet eredményezhet.

Tehát a segítő szándék ezen formája teljesen haszontalan és elbizony-talanít bennünket. A megzavarás következménye, hogy elveszíthejük a már megismert támpontjainkat, megszerzett információinkat, amely által még bizonytalanabbá válunk.

NAGYON FONTOS: ha segíteni szeretne, akkor azt tegye közvetlenül!

                               Gondok a találkozás során

Hangról jól tudjuk azonosítani a hozzánk szólót. Természetesen a ritkán hallott hangot nem könnyű felismerni. Találkozásaink alkalmával fontos, hogy a köszönéssel egyidejűleg mutatkozzon be.

- Jó napot kívánok, Könyök Ödön vagyok.

Jó ismeretség esetén is előfordulhat, hogy elbizonytalanodunk: vajon ki beszél hozzánk? Ne bántódjon meg! A zajok, melyek bennünket körülvesznek utcán, járművön és egyéb nyilvános helyeken, a figyelmünket nagyon megterhelik. Ezek viszont a dolgok vagy személyek felismerésében alapvetően akadályozhatnak minket. Ebből következik az is, hogy nem szeretjük azt a társasjátékot, amely így kezdődik: Na, ki vagyok? Megismersz?

Akadályok mindenütt vannak. De ha Ön mindig segít nekünk - amennyi-ben szükséges - azokat legyőzhetjük!

Ne vegye el kedvét, ha egyszer egy vak embernek segíteni akart, és ő elutasította. Ez előfordulhat, de ne felejtse el, minden ember más és más, és ő dönti el, milyen segítségre van szüksége. A vak emberek legtöbbször azonban hálásak minden kisebb-nagyobb segítségért és ezzel elfeledtetik Önnel az egyszeri rossz tapasztalatot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: HOGYAN SEGÍTHETEK A VAK EMBEREKNEK?
Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány - © 2008 - 2026 - rugyecskek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat